Nagyjából tizenkét kommunista jelent meg a IV. kerületi Tanácsköztársaság-szobornál vasárnap délelőtt, hogy méltassa a vörös terrort. Velük szemben kétszer ennyi hazafi fejezte ki nemtetszését.
Mint arról a Magyar Jelen is beszámolt, a Budapesti Rendőr-főkapitányság engedélyezte a Munkásőr Emléktársaság vasárnapi tüntetését, melyet a kommunisták azzal a nem titkolt szándékkal szerveztek, hogy megemlékezzenek a Tanácsköztársaság kikiáltásának 105. évfordulójáról.
A Mi Hazánk Pintér Sándort kérdezte
A rendezvény nagy port kavart a közéletben, Dócs Dávid, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője még írásbeli kérdést is intézett Pintér Sándor belügyminiszterhez. A nemzeti ellenzéki politikus elsősorban azt sérelmezte, hogy a 2018. évi LV. törvény 14. §-a hiába rendelkezik a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek áldozatai emlékének védelméről, a rendőrség mégis engedélyezte, hogy a kommunisták megemlékezzenek a közel hatszáz ártatlan magyar ember halálával járó Tanácsköztársaságról.
Kétszer annyi hazafi jelent meg vasárnap, mint kommunista
A Munkásőr Emléktársaság vasárnap délelőtt 11 órára hirdette meg a rendezvényt, melynek helyszínén már 10 órától gyülekeztek a megemlékezéssel egyet nem értő hazafiak, köztük a Betyársereg, a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Önvédelmi Mozgalom tagjai.
A rendőrök a hazafiakkal voltak elfoglalva
A rendezvény kezdete előtt néhány betyár demonstratív jelleggel leült a Tanácsköztársaság-szobor mellett található padokra, amíg őket igazoltatták a rendőrök, a vörös terror méltatása végett érkező kommunisták a park másik végében várakoztak.
Ebben a fene nagy demokráciában már az sem mindegy, hogy hova ül le az ember
A “bátor” kommunisták a park másik végében
Végül a megemlékezés megtartásra került, a rendőrség elszeparálta egymástól a nagyjából tizenkét kommunistát és a kétszer ekkora létszámban jelen lévő hazafiakat.
Végül csak megemlékezett a Mókus Őrs
A kommunista szeánsz fénypontja kétségkívül az volt, amikor Sej László, a Munkásőr Emléktársaság vezetője egy Szamuely Tibor életéről szóló könyvet helyezett el a Tanácsköztársaság-emlékmű talapzatánál.
2015 óta jogerős határozat van a szobor eltávolításáról, amit sem a fideszes, sem a balliberális városvezetés nem hajtott végre
A Magyar Jelen a helyszínen villáminterjút készített Szabó Balázzsal, a IV. kerületi önkormányzat független képviselőjével, aki lapunknak elmondta, a Tanácsköztársaság-szobor eltávolítása a rendszerváltás óta visszatérő kérdés Újpesten, ami azok után sem történt meg, hogy az akkori Jobbik-frakció kezdeményezésére a képviselőtestület 2015-ben jogerős határozatot hozott róla.
“Akkoriban a IV. kerületet és a fővárost is a Fidesz vezette, mégsem hajtották végre az eltávolításra vonatkozó jogerős határozatot”
– mutatott rá Szabó Balázs, hozzátéve, hogy a 2019 után felálló balliberális városvezetés megígérte, hogy végrehajtja a határozatot, még a szoborpark befogadó nyilatkozatát is beszerezte, mégsem távolította el az emlékművet.
Mansfeld Péter kivégzésének napján állították fel a szobrot
Szabó Balázstól azt is megtudtuk, hogy az újpesti Tanácsköztársaság-emlékművet 1959. március 21-én, a 133 napig tartó vörös rémuralom kikiáltásának 40. évfordulóján emelték, vélhetően egyfajta jelzésként, tudniillik a Tanácsköztársaság ellen egyedül Újpesten volt nagy tömeget megmozgató munkásfelkelés.
“Ráadásul a szobor felállításának napján végezték ki a kommunisták Mansfeld Péter ’56-os forradalmárt, megvárva, hogy betöltse a 18. életévét”
– hangsúlyozta a független képviselő.
Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek
Az, hogy a rendőrség a fideszes kétharmad 14. évében is engedélyezte a kommunisták köztéri megemlékezését, már csak azért is visszás, mert mindeközben a budavári kitörésben elhunyt magyar és német katonáknak emléket állító Becsület Napját évek óta betiltják a hatóságok.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
