A Jászai Mari-díjas Andrási Attila író-rendező darabja nem csupán egy különleges színházi élmény, hanem mélyen elgondolkodtató, történelmi kutatásokra épülő látlelet is a magyar múlt egy kevéssé ismert fejezetéről. A darab Karády Katalin és Ujszászy István tragikus szerelmének történetét meséli el, miközben a magyar történelem sorsfordító pillanatait is felidézi. Raffay Andrea írását változtatások nélkül közöljük.
Karády Katalin, 1940-es évek. https://oszmi.hu/en/node/220
Ujszászy István százados, a harmincas évek közepén. https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Ujsz%C3%A1szy_Istv%C3%A1n
Karády és a szerelem – Ujszászy és a világ címmel megindító bemutatót láttunk 2025. február 15-én az Udvari Kamaraszínházban. A Jászai Mari-díjas Andrási Attila író-rendező által jegyzett darab önmagában a különleges színpadi látványvilágával, zseniális színészi alakításaival is maradandó élményt nyújt, viszont mindezeken túl a magyar történelem eseményei és azokkal együtt, illetve azokon belül a megrázóan tragikus egyéni sorsok története az, mely a nézőt egy átlagos színházi előadásnál jóval mélyebben elgondolkodtatja.
A női sorsról, mellyel kapcsolatban a darab a történelmi valósággal összhangban megrendítő módon vet föl elemi fontosságú kérdéseket, de a férfi sorsról is, olyan kérdésköröket, melyek ma már sajnos egyre kevesebbeket foglalkoztatnak, pedig most is időszerűek, legalább annyira, mint a második világháború idején, amikor a darab cselekménye játszódik.
Andrási Attila darabját egy átlagos rendezéstől a Magyar Királyság különböző történelmi korszakait feldolgozó valamennyi Andrási-darabhoz hasonlóan az is megkülönbözteti, hogy bemutatását az író-rendező hónapokig, évekig tartó történészi kutatómunkái, szakkönyvek beszerzése előzték meg.
Karády Katalin szerepében: Orbán Borbála. A képek forrása: az Udvari Kamaraszínház facebook-oldala. https://www.facebook.com/share/1THejtGhv7/
Ujszászy István szerepében: Tokaji Csaba. A kép forrása: az Udvari Kamaraszínház facebook-oldala. https://www.facebook.com/share/p/18o7GbYZBR/
A darab Karády Katalin és Ujszászy István, Horthy Miklós hírszerző és kémelhárító vezérőrnagyának szerelmét mutatja be, ugyanakkor az övék mellett több egyéni sors történetéről, s e nézőpontból szemlélve valójában rólunk, magyarokról, a mi történelmünkről szól.
A Tokaji Csaba alakításában megelevenített Ujszászy István tábornok, valamint a Krizsik Alfonz által alakított ezredes, azon túlmenően, hogy intelligens és magas színvonalú színészi alakításokról beszélünk, tulajdonképpen a magyar gondolkodásból mára már csaknem kiveszett ősi elv és magatartás, a Magyar Királyság Kölcsey Ferenc által ránk hagyományozott, „A HAZA MINDEN ELŐTT” – mely vezérelv a fönt említett szereplők által több alkalommal el is hangzik a darabban – eszméjének képviselői.
A Karády Katalin külsejét, hangját, mozdulatait kiválóan hozó Orbán Bori alakítása mellett a darabban Karády szobalányát alakító, kommunista és nyilas testvérekkel rendelkező Rajk Berta Hevesi-Tóth Evelin által megformált karaktere is különösen fontos és megrázó üzenetet közvetít. A korábban Karády és Ujszászy megismerkedésekor még humoros, csacsogó Berta a történet végére maga is az oroszok által elkövetett csoportos nemi erőszak áldozatává válik, a nőkkel szemben elkövetett kegyetlenségek minden borzalmas lelki és testi következményével együtt: már soha nem lehet gyermeke, mert az orvosok „mindent eltávolítottak” belőle. Viszont az addig menekülő, bujkáló szerelme, a Pál Péter által alakított Lajos Iván a történtek ellenére is elfogadná őt, azonban mielőtt történetük folytatódni tudna, és szerelmük beteljesedhetne, Lajos Ivánt elhurcolják, aki az összeverés és elhurcolás közben kiáltja neki azt, amit azelőtt nem mondott ki: „Berta, nekem Te voltál az igazi Nő!”, s ugyanezt Berta is megteszi: „Nekem Te voltál az igazi Férfi!”. A magyar sors, az egyéni sorsok tragédiája ott van a darab minden mozzanatában, ami a végére megrázó drámaisággal csúcsosodik ki.
A Jó éjt, drága kis hadnagyom című Karády Katalin által énekelt dal Orbán Bori előadásában Andrási Attila darabjának végén is elhangzik
Katartikus darab, mely Karády Katalin és Ujszászy István tábornok megismerkedésének és szerelmének történetével, a megható Karády-dalok megszólaltatásával az előadásban is elhangzó „nincs Isten” kommunista jelszóval terhelt, különböző érdekek által irányított mindenkori magyar valóság át- és újragondolására késztet: mit tennénk meg egy kiélezett helyzetben szeretteinkért, s mit tennénk, ha a szorongató események miatt a döntést ráadásul gyorsan kellene meghoznunk? Mit tennénk meg egy eszméért, mit tennénk meg szerelmünkért még akkor is, ha érzéseinket a társadalmi elvárások és normák miatt rossz szemmel néznék? Mit tennénk meg az életben maradásért, s hogyan maradnánk életben férfiként és nőként egyaránt egy kiszolgáltatott helyzetben, egy bizonytalanná vált világban?
Andrási Attila darabja jóval több egy könnyed és felszínes történetnél: szívbemarkoló látlelet a magyar történelem embert próbáló korszakából, az akkor élt férfiak és nők tönkretett, meggyalázott életéből és szerelmeiből, tehát pontosan olyan történet, amilyenre nagy szüksége van a mindenkori magyar színjátszásnak, de nagy szükségünk van rá a magyar történelem jelenlegi szakaszában is.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
