Az elmúlt évtized egyik legnagyobb pénzforradalma kétségtelenül a kriptovaluták megjelenése volt. Míg a globalista bankrendszer igyekszik minden mozgást ellenőrzés alá vonni, addig a digitális valuták megpróbálnak lehetőséget adni arra, hogy a pénzünket függetlenül kezelhessük. Erre azonban a készpénz az igazi megoldás. A szerepe egyre nagyobb vitát vált ki, hiszen a készpénzhasználat lehet a pénzügyi szabadság egyik utolsó bástyája, viszont a digitalizációs törekvések veszélyeztethetik. Vajon egy kötetlenséget biztosító eszközről van szó, vagy csupán egy újabb próbálkozás a gyanútlan emberek kifosztására, miközben a fém- és papírpénz használata háttérbe kezd szorulni?
Mi is az a kriptovaluta?
A legegyszerűbben úgy lehet elképzelni, mint egy digitális pénzt, amit nem egy bank vagy egy ország irányít, hanem maga a rendszer és a felhasználók közössége tart fent. Olyan, mint amikor egy baráti társaság egy füzetben vezeti, hogy ki mennyit adott bele egy közös kasszába, de itt ez az „elszámolási füzet” az interneten van, és mindenki számára elérhető. Ez biztosítja, hogy a műveletek átláthatóak és biztonságosak legyenek, miközben nincs szükség közvetítőre, például bankra vagy egyéb pénzügyi intézményre. A legelső virtuális pénz a Bitcoin, a megalkotója pedig Szatosi Nakamotó (Satoshi Nakamoto) – ez valójában egy álnév, és némely feltételezések szerint nem egyetlen ember áll mögötte.
Egyes elektronikus valutáknál, mint például a Bitcoin esetén, a tranzakciók egyfajta „számítógépes rejtvény” megoldásával jönnek létre, és ennek hozományaként a megoldó kap valamennyi új érmét is jutalmul – ezt végzik tulajdonképpen a bányászgépek. Ezek a feladványok matematikailag olyanok, hogy megfejteni nehéz őket, viszont a rá adott választ könnyen ellenőrizni tudják a többiek. A folyamat összességében viszont elég sok energiát igényel, ezért mondják rá, hogy nem túl környezetbarát. Más kriptovalutáknál, mint akár már az Ethereumnál is, azok hitelesítik a tranzakciókat, akik egy bizonyos mennyiségű vagyont már birtokolnak a rendszerben, kevesebb energiát fogyasztva ezáltal.
Satoshi Nakamoto mellszobra Budapesten, a Graphisoft Parkban. (Kép forrása: Fekist/Wikipédia)
Hogyan működik a blokklánc?
A kripto működése blokklánc (blockchain) technológián alapul. Ez egy elosztott főkönyv, amiben nyilvántartjuk a pénzügyi műveleteket – gondoljunk itt a korábbi analógiában a baráti társaság füzetére, amiben a társaság vezeti, hogy az összejövetelek során mikor ki fizetett és mennyit. A különbség itt annyi egy valódi noteszhez képest, hogy ebből minden résztvevő kap egyet, ami ugyanazt tartalmazza. Új tranzakció esetén valakinek a füzetében keletkezik egy új bejegyzés. A többiek tájékoztatást kapnak erről, könnyen tudják ellenőrizni, és – ha érvényesnek találják – ők is felveszik a saját jegyzettömbjükbe. Maguk a bejegyzések egy láncot alkotnak, mindegyik kapcsolódik az előzőhöz.
Mivel minden résztvevő megkapja a főkönyv egy másolatát, és abból mindig az aktuális, legfrissebb verzió van náluk, így senki sem tudja utólag kártékonyan módosítani az információt anélkül, hogy azt mások észrevennék. A hamis műveletek folyamatos érvényben tartása ezáltal gyakorlatilag lehetetlen. Ennek köszönhetően a rendszert nem egy központi bank vagy kormány felügyeli, hanem a felhasználók hálózata tartja fenn. Ez a magyarázat nem teljes körű, rengeteg részlet kimaradt az érthetőség és az olvashatóság kedvéért.
Tudtad, hogy a Bitcoin elterjedése egy magyar ember nevéhez is köthető?
A legismertebb digitális valuta a Bitcoin, ami 2008-ban jelent meg, de valójában csak 2010-ben tett szert nagyobb ismeretségre, amikor Hanyecz László, egy magyar származású programozó két pizzát vásárolt 10 000 Bitcoinért, ami akkoriban körülbelül 41 dollárt, azaz mintegy 9000 forintot ért.
Bár nem vagyok matematikus, de ki lehet számolni, hogy ez az összeg ma majdnem 1 milliárd dollárra, tehát hozzávetőlegesen 370 milliárd forintra rúgna, így ez a vásárlás a történelem egyik legdrágább pizzájának számít. Mi talán fel sem tudjuk fogni mennyi pénz ez, na de Mészáros Lőrinc biztosan érti.
A kriptohelyzet Magyarországon
A magyarországi szabályozás jelenleg mérsékelt, de folyamatosan fejlődik. Az ilyenfajta virtuális coin adózása viszonylag egyszerű: a nyereség után 15 százalékos személyi jövedelemadó (SZJA) fizetendő. Ezzel szemben sok nyugat-európai országban szigorúbb adózási szabályok vonatkoznak a kriptovalutákra.
Sok döntéshozó és gazdasági szereplő az innováció lehetőségét látja bennük, mások kockázatos spekulációnak és szabályozatlan eszköznek tartják. A Magyar Nemzeti Bank többször figyelmeztetett a kriptotőzsdék ingadozásra való hajlamára és a lehetséges csalásokra.
A lakosság hozzáállása is megosztott. A fiatalabb generáció körében egyre népszerűbbek a kriptók, míg az idősebb korosztály óvatosabb, és inkább a hagyományos pénzgazdálkodásban bízik. Magyarországon több kriptovaluta-váltó is működik, és egyre több üzlet fogad el Bitcoint és más digitális pénzeket fizetőeszközként.
A kriptovaluták előnyei
A decentralizáltság (megosztottság) miatt nem egy kormány vagy bank felügyeli a rendszert, hanem a felhasználói hálózat tartja fenn. Másik előnye a készpénz használatához hasonlóan az anonimitás, hiszen a tranzakciók nem igényelnek személyes adatokat. A nemzetközi tranzakciók gyorsabban és olcsóbban jönnek létre az országok közötti banki átutalásokhoz képest. Utóbbi olykor napokat vesz igénybe és magas költségekkel is jár, viszont a kriptovalutákkal ez percek alatt lebonyolítható. Ezekbe általában be van építve valamilyen infláció elleni védelem, például a Bitcoinból maximálisan 21 millió lehet forgalomban, így nem lehet azzal elértékteleníteni, hogy egyre több kerül belőle a pénzpiacra.
A kriptovaluták hátrányai
Láttuk pozitív fényben, de most vessünk egy pillantást a virtuális érme másik, sötét oldalára. A digitális valuták árfolyama rendkívül ingadozó, így egy-egy befektetés akár napokon belül jelentős értékvesztést szenvedhet el. A piac szabályozatlansága miatt a kormányok folyamatosan keresik a módját, hogy hogyan adóztassák vagy korlátozzák a használatát, ami bizonytalanságot szül.
A Bitcoin-bányászat rendkívül energiaigényes folyamat, ami egyes országok éves áramfogyasztásával vetekszik.
Az anonimitás miatt pedig a kriptovalutákat gyakran használják illegális tevékenységekre, például pénzmosásra vagy tiltott áruk kereskedelmére.
Továbbá, mivel a tranzakciók visszafordíthatatlanok, gyakran előfordulnak csalások és átverések. Egy elterjedt átverési forma a „szőnyegkihúzás” (rug pull), amikor a fejlesztők egy új kriptoérmét vagy projektet intenzíven reklámoznak, például egy influenszer bevonásával, befektetőket vonzanak be, ezáltal felpumpálják a valuta értékét. Majd hirtelen ezen az emelkedett áron eladják az összes még könnyen, olcsón összegyűjtött digitális érméjüket. A nagy mennyiségű eladástól az ár lezuhan, a beszállók számára pedig hátramarad a már semmit sem érő virtuális pénz.
Kép: Remenyiczki Éva/Magyar Jelen, felhasznált források: https://welovebudapest.com/, https://www.brookings.edu/)
Miért nem válthatja ki a készpénzt?
Bár a kriptovaluták egyre népszerűbbek, számos ok miatt nem képesek teljes mértékben kiváltani a készpénzt. Az egyik legnagyobb akadály a technológiai hozzáférhetőség kérdése. Míg a fizikai pénzt bárki, bármikor, bármilyen helyzetben használhatja – akár áram, internetkapcsolat vagy okoseszköz nélkül is –, addig az online fizetés használatához stabil internetkapcsolatra és megfelelő digitális eszközökre van szükség. Ez különösen problémás lehet vidéki, technológiailag kevésbé fejlett területeken vagy olyan helyzetekben, amikor az infrastruktúra nem elérhető (például természeti katasztrófák esetén).
További probléma, hogy amíg a készpénz használata anonim és azonnali, addig a kriptovaluta-tranzakciók – bár gyakran hirdetik őket névtelenként – valójában nyilvános főkönyvben rögzülnek, és megfelelő eszközökkel visszakövethetők azonosítók alapján.
A szabályozási környezet is akadályozza a blokkláncalapú fizetések teljes körű elterjedését. A kormányok és központi bankok óvatosan kezelik a digitális valutákat, mivel azok veszélyt jelenthetnek a meglévő pénzügyi rendszerre, az adóbeszedésre és a monetáris politikára. Több országban szigorú szabályok vonatkoznak a kriptovaluták használatára, ami korlátozza azok alkalmazhatóságát. Ezzel szemben a fém- és papírpénz használata nem ütközik ilyen akadályokba: államilag elismert fizetőeszköz, amit az országban mindenhol elfogadnak, és nem korlátozzák jogi vagy technológiai tényezők. Míg a decentralizált pénz esetében egy-egy ország dönthet úgy, hogy tiltja vagy szigorúan szabályozza a használatukat, addig a készpénz mindenhol elfogadott és könnyen használható, függetlenül a politikai vagy gazdasági helyzettől.
Végül, de nem utolsó sorban, a kriptovaluták biztonsági kockázatai is jelentősek.
Ha valaki elveszíti a hozzáférését, a vagyona örökre elérhetetlenné válik,
viszont a kézzelfogható bankjegyeket kisebb eséllyel hagyjuk el, és valószínűleg kisebb összeget is hordunk magunknál egyszerre belőle. A digitális tárcák emellett gyakran célpontjai hackertámadásoknak, ami tovább növeli a kockázatokat.
A Bitcoin és társai forradalmi lehetőséget jelentenek, amiket felelősséggel kell kezelni. A bankrendszer kontrollja alól történő szabadulás lehetőségét kínálják, ugyanakkor az óvatlanokat könnyen csapdába csalhatják, és számos tényező akadályozza, hogy a készpénzt kiválthassák.
(Kiemelt kép: BitcoinBázis)
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
