Friedrich Merz, a CDU vezetője és Németország leendő kancellárja egy 500 milliárd eurós infrastruktúra-alapot vázolt fel, az ország hitelfelvételi szabályainak átírásával. Az SPD-vel egyeztetett terv a hadsereg újjáélesztését, a gazdasági növekedést és az infrastrukturális igények megoldását célozza, ám ezt az AfD pénzügyi felelőtlenségnek és alkotmányos visszaélésnek tartja.
A német politikai elitet a gazdasági visszaesés, geopolitikai bizonytalanság és a globalizációellenes hangulatok erősödése fenyegeti. Merz támogatói szerint ez egy elengedhetetlen lépés a német jövő megmentéséért, de kritikusai attól tartanak, hogy a csomag veszélyezteti az ország évtizedek óta őrzött pénzügyi fegyelmét és a Grundgesetz, vagyis a német alkotmány szellemiségét.
Merz terve két fő pilléren nyugszik:
- Egy 500 milliárd eurós infrastruktúra-alap, amelyet a következő évtizedben használnának fel Németország elavult infrastruktúrájának korszerűsítésére, az ipari versenyképesség növelésére, valamint a digitális és zöld gazdaságra való átállás előmozdítására.
- Az adósságfék reformja, amely az állam hitelfelvételét korlátozó alkotmányos szabály, úgy, hogy a GDP 1 százalékát meghaladó védelmi kiadások kimaradjanak ebből, és a tartományok számára enyhébb feltételeket biztosítsanak.
Ez a terv éles szakítást jelent a német pénzügyi hagyományokkal, amelyek a háború utáni német társadalom egyik sarokkövét képezték. Az adósságfék, amelyet 2009-ben rögzítettek a Grundgesetzben, a múltból eredő adósságellenességre épít, és az 1920-as évek hiperinflációjának, valamint az újraegyesítés költségeinek keserű tapasztalataiból táplálkozik. Merz szerint a mai gondok – a világpolitikai feszültségek és a gazdasági pangás – bátor lépéseket követelnek. De vajon ez valóban előremutató elképzelés vagy a német értékek felelőtlen feladása?
A támogatók szerint a csomag mentőövet jelent Németország vergődő gazdaságának, amely 2023 óta recesszióban sínylődik. Az infrastruktúra-alap a közlekedés megújítására, a digitalizáció előmozdítására és a zöld technológiák fejlesztésére irányul, új munkahelyeket teremtve és javítva a versenyképességet. Németország államadóssága a GDP 64 százalékán áll – ami sok más országhoz képest alacsony –, így a támogatók szerint van tér átgondolt hitelfelvételre, amit a bejelentést követő kedvező piaci reakciók és az euró erősödése is alátámaszt.
A honvédelem kiemelt szerepet kap, miután Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke felülvizsgálja a NATO szerepét, és nagyobb védelmi ráfordítást követel a NATO tagállamaitól. Ez Németországot arra készteti, hogy fejlessze a Bundeswehrt, amelyet régóta elöregedett felszerelései miatt gyengének minősítenek. Az adósságfék alól kivett védelmi költségek ezt támogathatnák, növelve a nemzet biztonságát egy bizonytalan világban.
A kritikusok azonban egy veszélyekkel teli csapdahelyzetet látnak. Az 500 milliárd eurós hitel egy évtized alatt, kiegészítve korlátlan védelmi kiadásokkal, az államadósságot tarthatatlan szintre emelheti – főként, ha a gazdasági növekedés elakad. Az infláció is figyelmeztető jel: a gazdaságba pumpált hatalmas pénzmennyiség árakat emelhet, tovább sújtva az átlagos németeket, akiket már most nyomaszt a megélhetési költségek emelkedése.
Az AfD különösen élesen támadja a tervet, „adósságorgiának” nevezve, és azzal vádolja a CDU/CSU-t, hogy nevetségessé teszi a gazdaság siralmas állapotának rendezésére tett ígéreteit. Alice Weidel, az AfD társelnöke arra figyelmeztet, hogy ez a teher a jövő nemzedékeit sújtja majd, és felteszi a kérdést: „Ki fizeti meg az árát, amikor eljön a számla?” Nem csupán gazdaságról van szó: a kétkedők szerint a csomag nem kínál valódi megoldást Németország mélyebb problémáira – az öregedő lakosságra, a bürokrácia merevségére, a bevándorlás terheire –, amelyek az AfD szerint a „valódi németeket” érintik, nem pedig az elit kudarcot vallott terveit szolgálják.
Merz elképzelése komoly nehézségekkel néz szembe. Az adósságfék módosításához a Bundestag kétharmados többsége szükséges, ami most szinte elérhetetlen, hiszen az AfD és a baloldal együtt megakadályozhatja azt az új parlamentben. A CDU/CSU és az SPD az új ülésszak előtt gyorsan át akarja vinni a tervet, amit az AfD a demokratikus elvek elleni támadásnak bélyegez, jogi lépésekkel fenyegetve, amelyek késleltethetik vagy akár meg is hiúsíthatják azt.
A közvélemény megoszlik: egy INSA-felmérés szerint 49 százalék támogatja az adósságfék lazítását, de 28 százalék ellenzi, és az AfD 20,8 százalékos választási eredménye a nagy kiadások miatti széles körű nyugtalanságot mutatja. Ez az ellenállás mélyebb félelmet tár fel: vajon a csomag a német emberek érdekét szolgálja, vagy csak a politikai elit kiváltságait?
Az adósságfék nem csupán pénzügyi szabály: alkotmányos pillér, amely eddig Németország stabilitás iránti elkötelezettségét testesítette meg. A védelmi kiadások kivételezése alááshatja ezt, utat nyitva további kivételeknek. Az AfD szerint ez a Grundgesetz tisztaságát fenyegeti, és azzal vádolja a CDU/CSU-t, hogy politikai haszonlesésből áldozza fel ezeket az alapvető értékeket.
A COVID-19 idején Németország vészhelyzeti rendelkezésre hivatkozva felfüggesztette az adósságféket, és hatalmas kölcsönöket vett fel a gazdasági összeomlás elkerülésére.
Bár elvileg is elfogadhatatlan túlkapások voltak a COVID-19-intézkedések, ezek legalább csak átmenetiek voltak. Merz javaslata azonban tartós változást céloz. „Csúszós lejtőre lépünk” – figyelmeztet az AfD-s Tino Chrupalla –, ma a védelem, holnap a klímavédelem vagy a szociális kiadások ürügyén lazítanak tovább. Míg a járvány idején a válság külön kihívásokat követelt, ez a terv nem mutat hasonló sürgősséget, megkérdőjelezve annak jogosságát és a CDU/CSU német értékek iránti elkötelezettségét.
A gazdasági kérdéseken túl mélyebb bírálat is feszül a felszín alatt: Merz terve valóban a hétköznapi németeket helyezi előtérbe?
Az üzleti érdekek, a védelmi elit és a háborúpártiak profitálhatnak, ám az AfD szerint a csomag figyelmen kívül hagyja azokat a valós sérelmeket – a bevándorlást, a nemzeti identitást, a megélhetési költségeket –, amelyek a párt választási sikerét hozták. Milliárdokat kölcsönözni, miközben ezek a gondok megoldatlanok, elválik a nép akaratától – a CDU/CSU hibája, amely a globalista célok miatt elidegenítheti az átlagos konzervatív német választókat.
Merz 500 milliárd eurós csomagja „a növekedés és biztonság jegyében” merész és egyben veszélyes próbálkozás Németország jövőjének felvirágoztatására.
Ám a kockázatok – az adósság, az infláció, az alkotmányos eltérés – fenyegetőek. Az AfD kritikája azok hangja, akik szerint mindez a pénzügyi megfontoltság és a nemzeti érdek elárulása. Miközben Merz politikai értelemben vett kötéltáncot jár, Németország identitását teszi kockára. Súlyosabb kérdés: céljainak megvalósítása érdekében milyen engedményekre lesz hajlandó a kancellárjelölt? Vezetői diadal lesz ez vagy figyelmeztető példa a túlzó ambíciókról, amelyek szétzilálják a német társadalom szövetét?
Tormay László
(A Reuters, DW, ING Think, Politico, The Guardian, Euronews, IP Quarterly nyomán)
Kiemelt kép: AFP
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
