Egy központi kutatás szerint Nagy-Britannia még nem “poszt-raciális” társadalom, de már “jó úton halad” afelé. Noha a tanulmány készítői sajnálattal veszik tudomásul, hogy a “rasszizmus még mindig létezik”, de a “faji kérdések és a származás már egyre kevéssé számít”. A kutatás eredményeiről, és a kevert társadalomért folytatott harcáról Tony Sewell, a Faji és Etnikai Különbségek Tanácsának elnöke beszélt egy brit bulvárlapnak.
Az, hogy a “faji kérdések és származás egyre kevéssé számít” meglehetősen meredek egy olyan országban, ahol az igen erős BLM-lobbi még azt is elérte, hogy valamennyi sportágban térdeljenek előttük a sportolók.
A Faji és Etnikai Különbségek Tanácsa mindenesetre optimista. Meggyőződésük, közel a végső győzelmük órája. (Bizony, Britannia annyira “meghaladta” a faji kérdéseket, hogy állami pénzből még egy kifejezetten ezzel a témával foglalkozó gittegyletet szervezetet is fenntart, melynek fő tevékenysége a folyamatos bűntudatkeltés és a színes lakosság pozitív diszkriminációjának elősegítése az élet minden területén.)
A faj kérdésének meghaladásával Britannia lehet a fény a nagyvilág számára a diverzitás és a poszt-raciális társadalom felé vezető úton
– jelentette ki Tony Sewell, aki továbbra is éberségre szólítja fel az elvtársakat, hiszen a “rasszizmus még mindig köztünk él”.
Ennek bizonyítékául az online térben “tomboló rasszizmus” problémáját hozza fel, melynek fogalmi meghatározását kifejezetten a fehérek vélt vagy valós rasszista megnyilvánulásaira korlátozzák, a színesek lényegében azt mondhatnak, amit akarnak, következmények nélkül. Ha igazán szerencsések, még elő is léptetik őket.
A tanács elnöke, Tony Sewell nem kertelt, egyenesen kimondta:
A kevertfajú társadalom kialakítása nehéz feladat volt, de a folyamat olyan sikeresen ment végbe, hogy az Egyesült Királyság “iránytűvé vált” a világ a számára, hogyan kell multikulturálissá formálni egy eredetileg homogén országot.
A Black Lives Matter kapcsán kijelentette: a mozgalom “jelentősen előre mozdította” az országot az “egyenlőség felé”, habár “még mindig akadnak tennivalók”.
A Faji és Etnikai Különbségek Tanácsa készíttetett egy felmérést, ami arra az eredményre jutott, hogy a fehér gyerekek rosszabbul teljesítenek az iskolákban, mint más etnikumok, ami újabb “bizonyítéka” a kevert társadalom előnyeinek.
A kevert társadalom modellje, amit itt létrehoztunk, minden fehér országnak át kellene vennie
– szögezte le Sewell.
A “történelmi rasszizmus”
Sewell úgy látja, a mindennapokban már lényegében győztek, azonban egy utolsó “ellenfelet”, a “történelmi rasszizmust” még fel kell számolniuk.
Mi az a “történelmi rasszizmus”? Nos, erre a Faji és Etnikai Különbségek Tanácsa meglehetősen világos definíciót adott: a történelmi rasszizmus a fehérek színesek irányába mutatott “bizalmatlansága”, ami miatt utóbbiak még napjainkban is “jelentős hátrányban vannak”. A történelmi rasszizmus az oka például annak (szerintük), hogy az indiai, afrikai és közel-keleti bevándorlók nehezebb körülmények között élnek, gyermekeik gyakran nélkülöznek, sokuk pedig sosem kerül be egyetemre, vagy tanul szakmát.
Koncentráljunk arra, ami összeköt
A Tanács javasolja továbbá a BAME (Black – fekete, Asian – ázsiai – Minority Ethnic – etnikai kisebbségek) anagramma eltörlését, mivel úgy vélik, ez megosztja ezen etnikai csoportokat, hiszen a “különbségeket hangoztatja a kisebbségek között”. Sewell szerint jóval fontosabb egységbe kovácsolódni és közösen fellépni – a csak sugallt, de nyíltan ki nem mondott “közös ellenséggel” szemben.
Sewell az interjú végén ismét kihangsúlyozta:
A tanács hiszi és vallja, hogy országunk a sikeres multikulturális, kevert társadalom kapujában áll, amit Európának is követnie kell majd.
Fotó: Morning Star
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
