A túlsúly és az elhízás Magyarországon a felnőtt lakosság 60 százalékát érinti, ez még az alkoholizmusnál is súlyosabb népbetegség. Mindkettőre igaz, hogy a pandémia és a koronavírus miatti lezárásbarát intézkedések csak még jobban felerősítették ezeket a kedvezőtlen egészségügyi folyamatokat.
A koronavírus alatt a magyarok átlagosan 4-5 kilóval lettek nehezebbek
és még véletlenül sem arról van szó, hogy ennyi izmot növesztettünk volna a sok otthoni edzés miatt.
Bedros J. Róbert, a Szent Imre Kórház főigazgatója, a Pécsi Tudományegyetem oktatója és Obezitológiai Tanszékének megalapítója az Indexnek fontos szakmai interjút adott az elhízás genetikájáról, és a hajlam kialakulásának hátteréről, de az orvostudomány kutatásai mellett szóba kerültek a hétköznapi okok, megoldások is.
Az orvos arra hívja fel a figyelmet, hogy alapvetően az nem árt, ha odafigyelünk arra, hogy mit és mikor eszünk, de a kulcs nem a bevitt ételekben és a drasztikus fogyókúrában van, hanem a rendszeres testmozgásban. Ezen belül is az a jó megoldás, ha még a kilók felszedése előtt van egy rendszer, amihez hozzászokik a szervezetünk – ez heti 3-4 alkalmas rövid edzéssel már elérhető, mondja.
A kialakult, megszokott rend szerint végrehajtott mozgás sokkal könnyebbé teszi az akár eközben felszedett kilók leadását. A koronavírus alatti időszakban, a lezárások és a kijárási tilalom idején éppen az effajta, tudatos életmódot élők helyzete lehetetlenült el és ehhez még hozzájönnek azok, akik csak alkalomszerűen sportoltak.
A mindennapi mozgás lehetősége a járvány alatt szinte a nullára csökkent, de emellé még számos más tényező is csatlakozik, amelyek
hozzájárultak, ahhoz, hogy a magyarok az EU második legelhízottabb nemzete lettek.
Az egyik ilyen (a tanulmány szerint) éppen a bezártság miatt felkapottá vált alternatív programok felfedezése. Nagy logika nem kell hozzá: a pandémia alatt egyre többen és többet kezdtünk el otthon főzni. Csak főzéssel 74%-kal több idő telt el, ezt 68%-kal több nassolással “sikerült” kiegészíteni.
Vizsgálatok igazolták, hogy a „home office” során legtöbbször a konyha vált irodává, tanteremmé. A konyhában ugyanakkor ott a finomságokkal teli hűtőszekrény, ahol könnyen elérhetők a finom falatok, és az étvágy is nagyobb lett, miközben a mozgás jelentősen kevesebb.
A Covid alatt megszokott „home office”-hoz sokan ragaszkodnának most is. Az emberek többségének túlsúllyal megfejelve sokkal nehezebb a megfelelő mozgásmennyiséghez történő visszatérés.
Az elhízásnak ezt a formáját a szakma „Covid-típusú elhízásnak” nevezte el, ami jól mutatja, hogy az eredetileg az egészségünk megvédése érdekében, annak szándékával foganatosított intézkedések (korlátozások) végül olyan egészségügyi károsodást okoztak, amelyek a vírus utáni évtizedekben is jelen lesznek. Itt nem csak a kilókról, hanem a videojáték, online szerencsejáték és az alkohol iránti függőség felerősödéséről is érdemes beszélni.
(Index,gerinces.blog nyomán)
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
