Az egri várba érkező kormányzati és európai uniós fejlesztési pénzek felhasználásának, kezelésének és elszámolásának módja évek óta nyugtalanítja Dobó István kapitány modern kori várvédőit, akik szerint az egri vár vezetése átláthatatlan módon intézi eszköz- és felújítási beszerzéseit, miközben műemlékvédelemre, szakmai megalapozottságú állományvédelemre, gyűjteményfejlesztésre, állagmegóvásra „nem jut” a várba bőségesen ömlő költségvetési pénzekből.
Az egri vár (forrás: hellohungary.hu)
A vár működtetése és a várhoz kapcsolódó műemlékek felújítása körüli közpénzek felhasználása körüli visszásságokat többször tették már szóvá helyi fórumokon, önkormányzati testületi üléseken, hatósági intézkedést kérve a műemlék-felügyelet szerveinél, mégis minden megy ugyanúgy tovább gondtalanul, sőt gondatlanul. Az igazgató és köre továbbra is markában tartja a fejlesztések irányítását, azonban látványos fejlődés helyett inkább a pusztulás és a gazdátlanság nyomait lehet látni.
Az egri várudvar esőben (forrás: magán)
Az önkéntes várvédők mindenekelőtt a szakmai hozzáértés és az elkötelezettség hiányát róják fel a 2019 óta regnáló várvezetéseknek. Ebből következik minden más, a közpénzszórás, a túlárazottan és szakszerűtlenül elvégzett felújítási munkák, illetve az állagmegóvási munkálatok évek óta tartó hiánya. A városban a legnagyobb felháborodást kiváltó Lenkey-ház felújítási esete példázza leginkább a várvezetés és a Fidesz összefonódását.
476 millióért vizesedik a frissen felújított Lenkey-ház (forrás: magán)
A 48-as honvéd tábornok, Lenkey János szülőházának felújítását 2019 óta halogatják. Az önkormányzat 15 millió forintért vásárolta meg a kb. 130 négyzetméteres épületet. Előbb 150, majd 300 millió forintra növekedtek a felújítás becsült költségei. Végül 2022-ben a város elnyert egy Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatot, és 476 millióért, négyzetméterenként 3,4 millió forintért végezték el a szükséges munkákat. A projektnek része volt egy eszközbeszerzési pályázat is, amely miatt, a szélsőséges túlárazásokra tekintettel 5 millió forint bírságot szabtak ki a fenntartóra. Nem a Dobó István Vármúzeumra, hanem Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalára. A vármúzeum jogorvoslati kérelmet nyújtott be az irányító hatóság felé.
Pár millióból pirosló műtárgy a Lenkey-ház udvarán (forrás: magán)
2024 elején – lakossági bejelentések hatására – többször is járt a várban az örökségvédelemért felelős hatóság, és jelentős állagmegóvási kötelezettséget írtak elő a várvezetésnek felróható, hibás vezetői döntések és kivitelezések miatt. Például a 4-es – kaszárnya – épület elbontása után a vár vezetése és a fenntartó nem gondoskodott a megfelelő csapadékvíz-elvezetésről, ezért a terület alatt lévő, XIV. századi dézsmapince szellőzőkürtőjénél a talaj kör alakban megsüllyedt. A palotaudvar közepén szemmel látható módon egyre nőtt a mélyedés.
Többször próbálta a vezetőség valamilyen formában eltüntetni, de a „legnagyobb ötlet” mégiscsak akkor született, mikor a palota átalakítása során keletkezett építési törmelékkel egyszerűen betömték ezt a régészeti területet.
Törmelékkel, vagyis szeméttel. A várba látogatók több héten keresztül egy nemzeti építési törmeléklerakó helyet tekinthettek meg, amely alatt több százéves régészeti lelőhely található. A műemlékvédelmi látogatásra a törmeléket eltüntették, de a várvezetés „szakmaisága” ismét magára irányította a közfigyelmet.
A dézsmapince feletti gödör (forrás: magán)
A Szép-bástya leomlásánál – 2021 februárjában – csak az isteni szerencsén múlt, hogy nem történt haláleset, hiszen a munkavállalók és látogatók a bástya alatt közlekedtek. A problémát már korábban is észlelték, látható jelei voltak annak statikailag, hogy a pár éve felépített – azóta is zárva lévő – beruházás „életveszélyesre” sikerült, de a vezetőség mégsem figyelmeztette a látogatókat.
Támfalomlás a Szép-bástyánál (forrás: archeologia.hu)
Később a bástya földmunkálatai során talált négyszáz éves bronzágyú – több hónapon keresztül – mindenféle védelem nélkül volt kihelyezve a Provizori palota romjai mellé. Jelenleg az örökségvédelmi hivatal kérésére a Setét-kapu előterében kapott helyet. A vármúzeum már csak árnyéka önmagának, hiszen hasonló, vagy jóval kisebb intézmények is lekörözik. Az utóbbi hat évben nem létesült új, monumentális kiállítás. 2024 őszén adták át – több, mint félév csúszással – a „felújított” palota kiállítást 100 millió forintért. Szakmai felkészületlenség jellemezte a műszaki előkészítést, ami nem csoda, tekintve, hogy az igazgató eredetileg informatikatanár.
Most már legalább fedél alá tették a négyszáz éves bronzágyút (forrás: magán)
2018 derekán került Ringert Csaba az intézményhez, mint tanácsadó. Politikai nyomást gyakoroltak az akkori igazgatóra, Berecz Mátyásra. Berecz Mátyás volt az, aki sokáig ellenállt Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselőnek, és nem akart a vár gyűjtőkörébe nem tartozó gyűjteményből havi milliós bérleti díjért állandó kiállítást létesíteni. Nyitrai Zsolt volt az is, aki a parlament elé vitte, hogy a múzeum váljon országos múzeummá, de erről nem egyeztetett sem múzeummal, sem az önkormányzattal. Berecz nem támogatta ezeket a terveket, így politikai célkeresztbe került, ami idő előtti távozásához vezetett.
Az egriek nem nyugszanak bele a vár körüli, szakmaiatlan pénzszórásba (forrás: magán)
Ekkor lett Nyitrai embere, Ringert Csaba az igazgató, attól függetlenül, hogy nem rendelkezett a pozíció betöltéséhez szükséges szakmai végzettséggel. Később a közgyűjteményi felsővezetőkre vonatkozó törvényi előírásokat megváltoztatták, illetve Ringert módosította a vármúzeum alapító okiratát pont az ilyen jellegű problémák elkerülése érdekében, mely esetben teljesíteni tudja a vármúzeum, mint a FIDESZ egyik kifizető helyének feladatait. Az utóbbi években nem kapott az intézmény jelentős szakmai elismerést.
A kiállítóterek csökkennek, a látogatószám alacsony, múzeumszakmai program kevés, de az esküvőszervezés jól megy, és ez érthető is, ha a várbeli koordinátornak esküvőszervező cége van…
A gyermekmegőrzőre 20 millió forintot költöttek, és telerakták fantáziátlan IKEA-ás bútorokkal – pedig ennyi pénzből akár Bornemissza Gergő és Cecey Éva környezetét is felidézhetné a berendezés, ahol a gyerekek játszva tanulhatnak.
Kiállítás 2019-ből. 173 millióból újult meg. (forrás: magyarmuzeumok.hu)
Sorolhatnánk tovább a múzeum értelmetlen és láthatatlan fejlesztéseinek sorát, mely egyébként a weboldalukon is megjelenik. A valóságban nem építés-fejlesztés, hanem rombolás és pénzpazarlás folyik az egri várban. Hiába a helyi média időnkénti tényfeltárása, a város vezetése továbbra is megtartja Ringertet az igazgatói székben, még akkor is ha „munkája” sorozatosan a hatóság büntetését vonja maga után.
Bízzunk a szakszerű elköltésében? (forrás: magán)
2024 decemberében Eger egymilliárd forintot kapott a vár állagmegóvó munkálataira. A feladatok elvégzésére a Heves Vármegyei Kormányhivatal, mint az örökségvédelemért felelős hatóság kötelezte az önkormányzatot, mint fenntartót. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nem készített költségvetési számításokat, nem határozta meg a költségek méretét, csupán az elvégzendő feladatokat írta elő.
A vár és a város úgy kapott a kormányzattól pénzt a felújításokra, hogy a számítások, tervek, a felhasználási módja, ütemezése még meg sem született.
A korábbi évek rossz tapasztalatai miatt azonban erősen kétséges, hogy a vár vezetése szakszerűen tudja-e majd irányítani a munkákat. Egymilliárd forint rengeteg pénz. Jól felkészült múzeumi szakemberek és hozzáértő műszakiak csodát teremthetnek belőle, a jelenleg elhanyagolt állapotú, és érdektelen történelmi helyszínnek mondható nemzeti emlékhelyünkön. De ehhez szaktudás és elkötelezettség kell, amelyről a vár és környezete jelenlegi állapotát látva nem beszélhetünk. Eger megyei jogú városának, mint fenntartónak és a műemlékvédelem szakembereinek szoros összefogását várjuk a vár megmentése érdekében. Legyen prioritás a „ jó gazda” elve!
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
