A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezete alapjaiban alakítja át az önkormányzatok pénzügyi rendszerét. A legjelentősebb változás, hogy minden önkormányzat számlavezető bankja innentől kezdve a Magyar Államkincstár (MÁK) lesz, vagyis a helyhatóságok nem tarthatják pénzeszközeiket kereskedelmi bankoknál, kivéve a napi működéshez szükséges forrásokat. A kormány szerint ezzel az államháztartás átláthatósága és az önkormányzati gazdálkodás stabilitása is növekedhet, az ellenzék azonban az önkormányzatok pénzügyi autonómiájának csorbítását látja az intézkedésben – tájékoztat a Portfólió.
Az új szabályozás értelmében 2025. március 31-ig minden önkormányzatnak és azok gazdasági társaságainak
a MÁK-nál vezetett számlára kell átutalniuk azokat a hazai forrásból származó költségvetési támogatásokat, amelyek összege meghaladja az 50 millió forintot.
Ezen felül a megyei jogú városok, a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületek kötelesek a költségvetési kiadásaik 5 százalékát meghaladó, illetve a napi működéshez nem szükséges pénzeszközeiket szintén a kincstári számlán tartani.
A kormány az intézkedést azzal indokolja, hogy a központosított számlavezetés hatékonyabb pénzeszközkezelést, a közpénzek átláthatóságát és az önkormányzatok pénzügyi stabilitását szolgálja. Az önkormányzatok továbbra is hozzáférhetnek a pénzükhöz, de azt a MÁK-on keresztül kell kezelniük, ami jelentősen szűkíti a pénzügyi mozgásterüket.
A tervezett módosítás azt is szabályozná, hogy ha egy kereskedelmi bank ötnél több önkormányzat számláját kezeli, akkor az önkormányzatoktól beérkező utalásokat egy technikai számlán összegyűjtve egyszerre utalja át a MÁK részére.
A tervezet szerint az új szabályokat 2025. március 31-ig kell alkalmazniuk az önkormányzatoknak, azaz addig kell az előző évre vonatkozó többletpénzeket a Kincstárba utalniuk.
A részletes technikai szabályokat a kormány később rendeletben határozza meg. A mostani társadalmi egyeztetés március 6-ig, jövő hét csütörtökig tart.
A pénzügyi felügyelet is szigorításra kerül
A hatásvizsgálati lap szerint a következő két évben ez az intézkedés 31 milliárd forinttal javít a költségvetési egyenlegen.
Az államosított számlavezetés mellett a tervezet az önkormányzatok pénzügyi felügyeletét is szigorítja. Arról már korábban döntöttek, hogy ha egy önkormányzat pénzügyi helyzete súlyosan romlik, akkor egy költségvetési biztost jelölnek ki, akinek feladata lesz az adott település gazdálkodásának ellenőrzése és stabilizálása. Most azt is tisztázzák, hogy őket a Magyar Államkincstár elnöke kötelezően jelöli ki.
A biztos külső szakértőket is bevonhat munkájába, valamint jogosultságot kap arra, hogy eljárást kezdeményezzen a kormányhivatalnál vagy az Állami Számvevőszéknél, ha úgy látja, hogy az önkormányzat gazdálkodása nem megfelelő.
Emellett az önkormányzati csődbiztosok és költségvetési felügyelők jogköre is bővül, hogy még szorosabb kontrollt gyakorolhassanak a helyhatóságok pénzügyei felett. A jövőben akár előzetes kormányzati engedélyhez is köthetik az önkormányzatok hitelfelvételét, különösen akkor, ha az működési célú adósságot eredményezne.
Kiemelt kép forrása: EU
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!Mosolydiplomácia és ami mögötte van – alku a délvidéki magyarság kárára
