A hivatalos politika évtizedek óta az árvizek és belvizek levezetésére, a belterületek védelmére összpontosít, miközben egyre aggasztóbb a vízhiány a magyar földeken. Számítások szerint évente három Balatonnyi, hat köbkilométer vizet hagyunk elveszni a talajból, egyes helyeken tíz-tizenkét métereket esett a talaj vízszintje. A Homokhátság például már 20 éve félsivatagos övezetként szerepel az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) listáján. A gazdálkodók szavát eddig nemigen hallották meg, de most talán változik a helyzet.
Laczkó Zsolt, a Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűlés mi hazánkos frakcióvezetője már három éve, 2022. szeptember 23-án benyújtott egy kezdeményezést a vízvisszatartás kapcsán, amelyet az akkori közgyűlés minden tagja megszavazott. Ennek ellenére a gyakorlatban nem történt előrelépés, ugyanis a vízügyi hatóság folyamatosan arra hivatkozik, hogy nincs elegendő pénz. Ezt igazolja, hogy nincsenek karbantartott árkok, és továbbra sincs lehetőség arra, hogy vizet juttassunk a tájba.
Laczkó Zsolt (forrás: facebook.com)
Ő maga 2024 nyarán kijárta és megvalósította Csongrád mellett, a Csukás-értől kezdve egy nyolc kilométeres belvízi csatornaszakasz harminc centi vízzel feltöltését, példát mutatva arra, hogy hogyan lehet olcsón vizet juttatni a környező földeknek, és ivóvizet biztosítani a szomjazó állatoknak. Csak a vármegyében több mint 5000 kilométer, országosan 44 ezer kilométer belvízi csatornát lehetne hasznosítani ilyenformán. A tél folyamán aztán a Mi Hazánk Mozgalom és civil vízvédelmi szervezetek több polgári engedetlenségi akciót is végrehajtottak, hogy ráirányítsák a figyelmet az ország elsivatagosodására. Ilyen volt például a Zöld Gerilla Mozgalom és Toroczkai László akciója, a dabasi árapasztó csatorna lezárása.
Toroczkai László sikertörténetnek nevezte, hogy ráirányították a figyelmet a problémára, és emiatt a kormány megváltoztatja vízgazdálkodási stratégiáját: már nemcsak az árvízvédelmet tekinti feladatának, hanem az érkező vizek megtartását is, akár árvizekről, akár az egyre ritkább esőzésekről legyen szó. Ennek érdekében megalakult a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság, amely igyekszik összehangolni a vízügy, a mezőgazdaság és a természetvédelem eltérő érdekeit az ország talajvízszintjének megemelése, és a folyó- és állóvíztározók, tehát a holtágak, csatornák, lápok, mocsaras területek, időszaki és állandó tavak, vízmennyiségének növelése érdekében.
A Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság alakuló ülése (forrás: magosz.hu)
Március 12-én „Vizet a tájba” címmel a Magyar Hidrológiai Társaság szervezésében tartott konferencián a vízvisszatartás műszaki lehetőségeiről és területhasználati vonatkozásairól tartottak előadást az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szakemberei, és beszámoltak az eddig megtett lépésekről. Telekkönyvi felmérésekkel, a térségi vízügyi igazgatóságaival és helyi gazdálkodóival folytatott egyeztetések során, illetve a műszaki megoldási lehetőségek számbavételével kialakították a Vizet a tájba! program paramétereit.
Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese (forrás: saját)
Gacsályi József, az OVF műszaki főigazgató-helyettese a súlyosan vízhiányos helyzet megoldásával kapcsolatban a vízügyi ágazat és a földtulajdonosok közös felelősségéről beszélt. A felszíni vízkészletből 25 köbkilométernyi hiányzik, de nincs elég területük a víztározásra, hiszen a folyók melletti területek nem állami tulajdonban vannak. Begyűjtötték az önkéntes területfelajánlásokat, mintegy 6000 hektárnyi területet.
Szamosvári István, az OVF főosztályvezető-helyettese beszámolt arról, hogy bár a vízügyi igazgatóságok 2020 óta végeznek „óvatos vízvisszatartást”, de ez nem elég a helyzet kezelésére. A földtulajdonosokkal nehéz a megegyezés, szükség lenne az ösztönzők, például a területalapú támogatási rendszer átalakítására a vízvisszatartáshoz megfelelő területek bevonásához. Jogi lépésekre is szükség van, be kell vezetni az ökológiai elárasztás fogalmát, a tűrési kötelezettség bevezetésével, például a csatornák menti „nádas” illetve „kivett-mocsár” művelési ági területek elárasztása esetén. Figyelmet kell fordítani az önkormányzatok tulajdonában lévő, úgynevezett harmadrendű művek működési feltételeire is, a helyi vízgazdálkodási közösségek kialakítására.
Varga György, az OVF kiemelt műszaki referense (forrás: saját)
Varga György, az OVF kiemelt műszaki referense beszámolt az Agrárközgazdasági Intézettel közösen végzett felmérésekről. Tízezer-háromszázharminckilenc érintett gazdálkodó megkérdezésével vizsgálták a tulajdonosok szándékát a vízvisszatartással kapcsolatban. Közülük mintegy kétezer-négyszázan tervezik vízvédelmi jellegű támogatás igénybevételét, a többi vagy nem tartja fontosnak a vízvisszatartást, vagy nem akar szabályozott vízkivezetést, vagy nincs szóba jöhető területe. Felmérték a földterületek alkalmasságát is. Az OVF szerint a támogatáspolitikai eszközöket a szántó és gyep művelési ágra célszerű koncentrálni.
A békésszentandrási duzzasztó (forrás: facebook)
A hozzászólók közt Koós László a Körös-menti holtágak elhanyagolásáról beszélt. Elmondta, hogy ha felemelnék negyven centiméterrel a békésszentandrási víztározó vízszintjét, azzal meg lehetne tölteni a holtágakat. Szerinte nem állóvizeket kell „gyártani”, mert azokkal csak a vízminőségi problémákat növeljük, hanem a csatornák, holtágak hasznosítása a fontos.
Szükséges lenne a mezővédő erdősávok kialakítása is, és legfeljebb kilenc hektáros, nem nagyobb egybefüggő termőföldek kialakítása, hogy az erdősávok páramegtartó, mikroklímavédő szerepe érvényesülhessen.
Abban pedig többen egyetértettek, hogy a tisztított szennyvizeket ne a folyókba vezessék vissza, hanem öntözésre használják. A feladat tehát sokrétű, és sokféle érdeket kell egyeztetni. Az árvíz ellen meg kell védeni a belterületeket, a talaj vízszintet növelni kell, a mezőgazdasági és ipari vízigényt ki kell szolgálni, és a természetvédelem szempontjait is figyelembe kell venni: hogy például a földikutya életterét ne árasszuk el vízzel. De egy biztos: víz kell. Víz nélkül nincs élet,és nincs termelés sem.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
