Az elmúlt években jelentősen nőtt a külföldi munkavállalók száma Magyarországon, különösen azokon a területeken, ahol súlyos munkaerőhiány tapasztalható. Jelenleg főként a Fülöp-szigetekről, Örményországból és Grúziából érkeznek vendégmunkások, de egyre több munkavállaló jön az SSC szektorba más EU-n kívüli országokból is. A legnagyobb kihívások közé tartozik az engedélyeztetési folyamat, az adminisztrációs terhek és a társadalmi befogadás kérdése, miközben a cégek a versenyképesség megőrzése érdekében továbbra is igyekeznek biztosítani a megfelelő munkaerőt – írta meg a Pénzcentrum.
Elsőként a Mi Hazánk Mozgalom hívta fel a figyelmet arra az igen aggasztó tényre, mely szerint a harmadik világbeli munkavállalók száma drasztikusan emelkedett az elmúlt években. S eme növekedés aligha fog megállni, hiszen a kormány rendre olyan beruházásokat támogat, melyekre nemcsak igény nincs, de a hozzá szükséges munkaerő sincs meg az országban. Erre jött rá az az aggasztó tendencia, hogy immáron a már meglévő állásaikból is elküldik a magyarokat, hogy idegeneket hozzanak a helyükre.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait elemezve a Pénzcentrum arra jutott, 2023 végére már több tízezer külföldi dolgozott az országban, többségük Ázsiából és a környező kelet-európai országokból érkezett. A KSH legfrissebb adatai szerint 2024-ben Magyarországon összesen 110 000 külföldi állampolgár tartózkodott, ami enyhe növekedést jelent a 2023-as 108 000 főhöz képest. A legnagyobb csoportot továbbra is az európai országokból érkezők alkotják, számuk 62 966 fő volt 2024-ben, szinte változatlan a 2023-as 63 010 főhöz képest.
Grafikák: Pénzcentrum
Ezek főleg román, szerb, illetve ukrán állampolgárok. Egy részük magyar, a többi viszont nem. Viszont a nem európai országokból érkező külföldi állampolgárok száma is növekedett, 2023-ban 45 000 főről 2024-re 47 034 főre. Ez pedig egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a Fidesz-kormány egyre inkább a külföldi, jellemzően harmadik világbeli munkaerőre támaszkodik a magyarországi helyett. Az elmúlt években szembetűnő növekedés látható a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók számában. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024 februárjában először haladta meg a külföldi állampolgárságú alkalmazottak száma a 100 ezer főt, elérve a 100 500 főt, ami 12 600 fős emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Nagy számban érkeztek Fülöp-szigetekiek, vietnámiak, illetve kirgizek. Ezek beáramlása csak akkor torpant meg, mikor az ipari termelés közel 5 százalékkal visszaesett. Tehát nem a kormány állította meg őket, hanem a gyenge gazdasági mutatók.
Óriásit hazudott a kormány: mégis jöhetnek a vendégmunkások! (+VIDEÓ)
Nem keresnek rosszabbul
Sokan állítják, hogy az „olcsó munkaerőre” szükség van, ám – ahogyan arra gazdasági szakértők is rámutattak – a harmadik világbeli importmunkások fizetése nem térhet el a magyar munkavállalókétól, hiszen jogszabály mondja ki az egyenlő bérezést.
Az SSC szektorban például a
kezdő fizetések bruttó 500 000–700 000 forint között mozognak, míg a tapasztaltabb dolgozók 750 000–1 000 000 forint körüli összegeket kereshetnek.
„Fontos szempont, hogy a munkavállalási engedélyek benyújtásakor milyen bért tüntetnek fel a munkáltatók az előszerződésben. Az EU Kék Kártya esetében külön szabályozott minimum bérre kell figyelni, míg a magyar kártyánál a KSH által meghatározott, FEOR szám szerinti bér 80 százalékánál alacsonyabb összeget nem lehet megadni. Ez a szabályozás azt a célt szolgálja, hogy a munkáltatók ne szorítsák le a bérszínvonalat a külföldiek foglalkoztatásával” – húzta alá a szakértő. Az SSC szektorban növekedés tapasztalható, mivel a munkaadók folyamatosan keresik azokat a munkavállalókat, akik speciális nyelvtudással rendelkeznek.
A legnagyobb visszatartóerőt a cégek számára a szükséges engedélyek megszerzése, illetve az adminisztrációs terhek jelentik. A piaci rést meglátva meg is alakultak a HR-szolgáltatók, akik kifejezetten arra szakosodtak, hogyan segítsék eme cégeket a harmadik világbeliek behozatalában.
Az idegenellenesség miatt aggódnak
A szakértők szerint nehezítik a harmadik világbeliek bejövetelét a „szociális integráció kihívásai”, illetve az „idegenellenesség”. Szerintük emiatt fontos a „nyitott és befogadó munkahelyi kultúra kialakítása”. Kovács Endre, a Prohuman Zrt. nemzetközi kapcsolatok és kommunikációs igazgatója hangsúlyozta, hogy „az SSC-k élen járnak ebben, hiszen sokszínű nemzetközi közegben dolgoznak.” Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója szerint „a megfelelő tájékoztatás és érzékenyítés elengedhetetlen, de ma ez rendkívül nehéz, mert a téma átpolitizált, és sokan nem látják a külföldi munkavállalók gazdasági jelentőségét.” Valamint azt is hangsúlyozta, hogy kevesen tudják, de az érkező munkavállalók 20 százaléka felsőfokú végzettséggel bír, és további 15-20 százalék is magasan képzett szakember, akik az adott technológia vagy pozíció kapcsán rendelkeznek speciális ismeretekkel.
Vagyis pontosan azokat a módszereket szorgalmazzák, melyek csúfosan megbuktak tavaly novemberben Amerikában, s melyről Európa-szerte kiderült, hogy teljesen működésképtelen koncepció.
Címlapkép: Getty Images
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
