Natalie Winters újságíró alapos kutatása során nyugtalanító összefüggésekre bukkant Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója és a Donald Trump, amerikai elnököt célzó szélsőbaloldali jogi támadások között.
Winters vizsgálata feltárja, miként használja fel Zuckerberg hatalmas vagyonát – jótékonysági tevékenységei álcája alatt – olyan szervezetek támogatására, amelyek célzott perekkel igyekeznek aláásni Trump kormányzását és örökségét. Ezt a jelenséget Zuckerberg kritikusai „jogászkodásként” emlegetik, utalva annak politikai indíttatására. A felfedezés rávilágít arra, hogy a technológiai óriásvállalatok túlzott befolyása milyen veszélyeket rejt az átláthatóságra és a demokratikus elszámoltathatóságra. Arra is figyelmeztet, hogy a hatalom ilyen mértékű összpontosulása a demokratikus párbeszédet és a nemzeti önrendelkezést egyaránt veszélyezteti.
Natalie Winters kutatása feltárta, hogy Mark Zuckerberg jótékonysági kezdeményezései, mint a Chan Zuckerberg Kezdeményezés (CZI) és az általa 2013-ban alapított Forward US, olyan szervezeteket finanszíroznak, amelyek jogi lépésekkel támadják Donald Trump kormányzását.
Például a CASA nevű csoport legalább 250 000 dollárt kapott a Forward US-tól, míg a Make The Road States szintén ezen keresztül jutott támogatáshoz – ezek a szervezetek Trump bevándorlási intézkedései ellen küzdenek. Winters leleplezései után Zuckerberg a New York Timeshoz fordult védelemért, mire a lap egy cikkel reagált, amely érintette ezeket a pénzügyi kapcsolatokat. A New York Times tompította, de nem cáfolta Winters állításait. A lap szerint Zuckerberg adományai közvetetten támogathatják azokat a szélsőbaloldali jogi akciókat, amelyeket amerikai jobboldali körök elfogultnak tartanak, ám az újság hangsúlyozta, hogy ez nem feltétlenül szándékos politikai beavatkozás.
Ez a háttérből irányított támogatás különösen ellentmondásosnak tűnik Zuckerberg legutóbbi, Trump felé tett gesztusai – például az 1 millió dolláros adomány Trump beiktatási alapjára vagy a beiktatási ceremónián való részvétele – tükrében, amelyeket többen inkább taktikázásnak, semmint valódi közeledésnek minősítenek.
Winters kutatásai nemcsak a pénzmozgásokat tárják fel, hanem azok szélesebb következményeit is: egy technológiai milliárdos saját vagyonát felhasználva befolyásolja a politikai és jogi narratívát egy olyan közszereplő ellen, mint Donald Trump. Ez komoly kérdéseket vet fel az ilyen kezdeményezések állítólagos kiegyensúlyozottságáról, különösen a Meta platformjainak közvéleményre gyakorolt jelentős hatása miatt.
Ez a hatás nem áll meg az Egyesült Államok határainál: Toroczkai Lászlónak, a Mi Hazánk Mozgalom elnökének esete is bizonyítja, hogy a Meta platformjai a véleménynyilvánítás elfojtásával a magyar nemzeti érdekeket is fenyegetik.
A vagyon, a digitális platformok feletti ellenőrzés és az ideológiai elkötelezettség olyan hangokat is elhallgattat, amelyek szembeszállnak a Zuckerberg által támogatott globalista szemlélettel. Erre ékes példa Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, akinek magyar nemzeti érdekeket védő nézeteit a Meta következetesen elfojtja.
Toroczkai a magyar önrendelkezésért száll síkra, szigorú bevándorlási szabályokat és a nemzeti kultúra megőrzését sürgetve – olyan értékeket képviselve, amelyek élesen ütköznek Zuckerberg 2017-es, a „Globális Közösség Építése” című kiáltványában körvonalazott határok nélküli világ képével.
A Meta platformjain – különösen a Facebookon és az Instagramon – Toroczkai folyamatos korlátozásokkal szembesül. 2019. május 17-én a Meta véglegesen törölte Facebook-oldalát, amely akkoriban az egyik legnépszerűbb magyar politikai felület volt. Ma is, ha valaki rákeres a nevére ezeken a platformokon, egy automatikus figyelmeztetés „veszélyes személyként” jelöli meg, olyan kategóriába sorolva őt, mint a legsúlyosabb bűnözőket. Ez a cenzúra nyílt beavatkozás a magyar választásokba, hiszen hátráltatja a Mi Hazánk Mozgalom parlamenti pártként való érvényesülését, miközben a Meta algoritmusai más magyarországi politikusokat előnyben részesítenek.
A magyar igazságszolgáltatás is reagált: egy jogerős bírósági ítélet kimondta, hogy a Meta törvénytelenül törölte Toroczkai Instagram-fiókját, és annak 15 napon belüli visszaállítására kötelezte a céget. A Meta azonban semmibe vette ezt a döntést, a fiók pedig továbbra is elérhetetlen.
Egy konkrét esetben Toroczkai bevándorlási politikáról szóló videóját a Meta „közösségi irányelvek megsértésére” hivatkozva eltávolította, noha az semmilyen erőszakra vagy gyűlöletre nem buzdított. Ez a lépés gyengíti a Mi Hazánk esélyeit egy olyan médiatérben, ahol a közösségi platformok kulcsfontosságúak a választók elérésében.
Toroczkai esete arra világít rá, hogy Zuckerberg befolyása messze túlmutat a Trump elleni jogi harcok támogatásán. A Meta átláthatatlan algoritmusai és tartalompolitikái aránytalanul korlátozzák a nemzeti hangokat, a digitális teret a globalista nézetek javára torzítva, miközben a magyar szuverenitást és a szabad véleménynyilvánítást is veszélyeztetik.
Natalie Winters leleplezései egy olyan befolyási hálót tárnak fel, amely a Szilícium-völgytől a bíróságokig ér. A Chan Zuckerberg Kezdeményezés és a Forward US révén Zuckerberg vagyona rejtett módon támogatja ezeket a kampányokat, miközben Toroczkai László tartalmainak leplezetlen cenzúrázása arra utal, hogy ez a hatás globális méreteket ölt, különösen a nemzeti érdekeket védő hangokat elhallgattatva.
A Metához hasonló technológiai óriások páratlan hatalma a közbeszéd és a gazdasági erőforrások felett sürgetővé teszi az átláthatóság és az elszámoltathatóság erősítését – nem csupán az Egyesült Államokban, hanem Magyarországon és szerte a világon, ahol a nemzeti önrendelkezés védelme a tét.
Tormay László
(A The Post Millennial és a New York Times nyomán)
Kiemelt kép: The Post Millennial
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
