Nem fogja támogatni az uniós minimálbért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), mert az egy versenyképességi előny elvesztését jelentené – jelentette ki Parragh László, az MKIK elnöke a Munkástanácsok által a minimálbér aktuális kérdéseiről szervezett csütörtöki konferencián.
„A versenyképeségünk egyik alapja ma még mindig az olcsó munkaerő. Van, aki ki meri mondani, van, aki nem, de ez még mindig egy lényeges eleme. Változtatni kell rajta, tudjuk a recepteket. De hogy bemenjünk egy olyan uniós rendszerbe, ahol nem mi mondjuk meg, mint szakszervezetek, mint munkaadók, hanem valaki más, kívülről, hogy mekkora legyen a bér növekedése, a minimálbér, az számunka 2030-ig, amig az uniós átlagot el nem érjük, biztosan nem elfogadható – fogalmazott az Orbán Viktor egyik fő tanácsadójaként is ismert kamarai elnök.
Parragh hozzátette:
a képzett munkaerő mobil, és nem szabad figyelmen kívül hagyni a határon átívelő munkaerőmozgást.
Itt valószínűleg arra utalhatott, hogy a kormány a jövőben is harmadikvilágbeli import-munkásokkal tervez, ugyanis nem maradt már magyar, aki ilyen infláció mellett, ennyi pénzért dolgozna. Ezt erősítik a szavai is:
Ma már nem mi hozzuk be az olcsó szlovák munkaerőt, hanem az olcsó magyar munkaerő megy ki Szlovákiába. Romániában, főleg a Partiumban ma már a munkaerő ára magasabb, mint nálunk Kelet-Magyarországon.
Az Iparkamara elnöke nem a levegőbe beszél, ugyanis bérek szintjén az Unióban kb. csak Bulgáriát előzzük, már Románia is lehagyott minket. 12 év kétharmadának sikertörténete.
Az adórendszer jó, a béremelés kevésbé
Parragh László az európai szinten is kiemelkedő adóterhek kapcsán elárulta, nem támogatja azok “lényegi cölöpeinek megváltoztatását”, ahogyan a minimálbér adómentessége se jöhet szóba. Elvégre egy országban, ahol az emberek fizetésének 35-45 százalékát elviszi az adó, és a termékeken is 27 százalékos áfakulcs van, miért is kéne bármiféle adókat csökkenteni?
A bérek kapcsán pedig arról beszélt, azok “lényegesen gyorsabban nőttek”, mint a hatékonyság vagy a termelékenység, ami nem jó. “Ha a béremelések költségét nem tudják kitermelni a cégek, elbocsátják a dolgozókat” – tette hozzá.
Kiemelte azt a „szomorú közgazdasági összefüggést” is, miszerint inflációcsökkenés akkor van, ha csökken a kereslet. Szerinte ezért „nehéz azt feltételezni, hogy a keresletet, azaz a béreket és a juttatásokat tovább nyomjuk fölfelé, és egyébként csökkentjük az inflációt”. Ez meg fogja nehezíteni a tárgyalásokat – vetítette előre.
Magyar Jelen – Népszava – fotó: MTI
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
